AUTISTA GYERMEKEK
OKTATÁSA

SZAKMAI TÁJÉKOZTATÓ AZ AUTIZMUSBAN SZENVEDÕ
GYEREKEK OKTATÁSI LEHETÕSÉGÉRÕL MISKOLCON

A kiadvány a 48. Sz. Általános Iskola Autista Tagiskolája
mûködésének 6. évfordulójára készült, 1998-ban.

KÖSZÖNET A GYERMEK ÉS IFJÚSÁGI ALPROGRAM TANÁCSÁNAK,
AMELYNEK TÁMOGATÁSÁVAL ELKÉSZÜLHETETT EZ A KIADVÁNY.

Az Autista Tagiskola címe:
3529 Miskolc, Görgey A. út 40. Telefon: 46/432-892

Új cím:

3526 Miskolc, Kassai út 15. Telefon változatlan.

Szakmai csoportvezető:
Gécziné Szentesi Julianna gyógypedagógus

Készítette:
Gécziné Szentesi Julianna gyógypedagógus

KIADJA: AUTISTA GYEREKEK OKTATÁSI ALAPÍTVÁNYA
3526 MISKOLC, Huba út 46.
OTP: 11734004-20427232
Adószám: 18424490-1-05

FELELÕS KIADÓ: GÉCZINÉ SZENTESI JULIANNA
kuratóriumi elnök

Tördelés: Klaviatura Bt.

ELÕSZÓ

"A népességi vizsgálatok határozottan és bizonyosan mutatják, hogy az autizmus nem képzeletszülte konstrukció, melynek irodalmi vonatkozásai vannak, hanem nagyon is valódi jelenség" - írja Uta Frith az autizmusról 1989-ben írt könyvében.
S ma egyre többen - pedagógusok, pszichiáterek, szülõk - igazolhatják a szerzõt, s keresik a speciális kezelési, oktatási-fejlesztési, "beilleszkedési" lehetõségeket. Mert hogy "mi okozza az autizmust", ma sem tudjuk, de hogy mit lehet(ne), és kell(ene) tenni, egyre többen.
Ez a szakmai tájékoztató is az út-, (a kiút)keresés lehetõségeit taglalja lelkesen, hozzáértõen, jól kiérezhetõ elkötelezettséggel.
Aki járt már autista gyermekek közösségében, és látta a diszfunkciós gyermekekkel szeretetteljes elszántsággal foglalkozó pedagógusok, gondozók hétköznapjait, az csak tisztelettel gondolhat rájuk. S az csak külön öröm, hogy Miskolcon évek óta szakemberek által is elismert színvonalon foglalkoznak e speciális törõdést, oktatást igénylõ gyermekekkel. Mindanyiunk (de leginkább az autista gyermekek szüleinek) örömére.
Hogyan ?
Errõl szól ez a kiadvány.

Dr. Koleszár Lajos
kórházigazgató fõorvos
országgyûlési képviselõ

BEVEZETÉS

Az autizmus olyan súlyos fejlõdési rendellenesség, melynek kezelésében a legfontosabb eszköz a speciális gyógypedagógiai fejlesztés. Ennek legfontosabb célja, hogy az autista gyermek minnél könnyebben illeszkedjen be környezetébe, aktívan és boldogan éljen saját képességei szintjén. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a szakemberek minden esetben a szülõkkel együttmûködve tûzzenek ki reális célokat, melyek megvalósítása megkönnyítheti a családok hétköznapjait. Miskolcon, az Autista Tagiskolában már a hatodik tanévünk közepénél járunk. A gyakorlatban sikerült bizonyítani, hogy a megfelelõ, egyénekre kidolgozott speciális módszerekkel befolyásolható a szociális kapcsolatteremtés zavara. Célunk, hogy elérjük náluk egyenként a maximális fejlettségi fokot. Mégis úgy érezzük, hogy ez így csepp a tengerben, ami nem oldja meg a gyermekek és a családok sorsát. Nem tudunk teljes segítséget nyújtani mindaddig, amíg nem sikerül kiépíteni a fejlesztési és oktatási lehetõséget minden autista gyermek számára. Amíg nem sikerül a megfelelõ társadalmi védelmet biztosítani külön-külön minden autisztikus embernek olyan fokon, ahogyan igényli.
Szeretnénk remélni, hogy a kiadványunkban leírtak segítenek abban, hogy megismertessük az autizmust. Továbbá bízunk benne, hogy egyszer minden ember eljut oda, hogy elfogadja õket, olyannak, amilyenek és senki sem közösíti ki õket és családjukat a másságért. Hisszük, hogy ez a kiadvány is egy lépés ezen az úton. reméljük, hogy a sok jó szándék az autista gyermekek érdekében összegzõdik majd.

Miskolc, 1998.január.

Gécziné Szentesi Julianna
gyógypedagógus

"Ha itt vagy is, csak elnézel,
akkor is nem engem érzel,
nem anyádat, nem apádat,
valami más csillagtájat"
                               (Várnai Zseni)

AZ AUTIZMUS MINT EGYFURCSA, IDEGEN VILÁG

Ha egy kívülálló lát egy olyan gyereket, aki rendületlenül harapdálja a kezét, vagy valamilyen tárgyat pörget megállás nélkül, szinte önkívületi állapotban órák hosszat bámul meredten egy számára érdekes tárgyat, s hirtelen felüvölt, ha korábban otthagyott tárgyait valaki elmozdítja a helyérõl, akkor az embert könnyen elfoghatja a félelem és a bizonytalanság.
Ilyen az autista gyermek. Bezárkózik saját világába, és óriási erõfeszítést igényel, hogy megértsük õket.
Viselkedésük olyan, mint egy kétségbeesett segélykiáltás egy másik ember felé. Ezzel a kiadvánnyal is szeretnénk elõsegíteni, hogy az autizmust minél több ember megismerhesse és elfogadja. Továbbá szeretnénk bemutatni a speciális pedagógiai fejlesztés lehetõségét Miskolcon, az Autista Iskolában.
Az autizmusban szenvedõ gyermekeknél elengedhetetlen, hogy kitekintsünk az autizmussal kapcsolatos legfontosabb kérdésekre.
Az autizmus kifejezés az autos görög szóból ered, jelentése: önmaga. Ezt a szót a század elején Bleuler használta a pszichiátriában a skizofréniával kapcsolatban, az egyén valóságtól való visszahúzódására.
Sokáig ezért az autizmust a gyermekkori skizofrénia egyik formájának tartották.

Mára bebizonyosodott, hogy az autizmus nem elmebetegség, teljesen más, mint a skizofrénia. Az autizmus egy életen át fennálló fogyatékos állapot. Másik tévhit, hogy érzelmi eredetû zavar, melyet az anyák hideg, elutasító viselkedése okoz. Egyértelmûvé vált az is, hogy az autizmus nem csak a jobbmódúak családjában megnyilvánuló betegség. Eloszlása a társadalom különbözõ rétegeiben egyenletes. A legkorszerûbb elmélet szerint az autizmus fogyatékos állapot, amely az esetek többségében az élet elsõ három évében nyilvánul meg, és fennmarad az egész életen át. Kapcsolódhat más fogyatékosságokhoz is, leggyakrabban értelmi fogyatékossághoz. Az autizmusban szenvedõk kb. 75%-a értelmileg sérült. Gyakran társul az epilepszia is, fõként serdülõkorban az esetek kb. 30%-ában. Az autizmus gyakorisága a kutatások szerint a népességben kb. 10-25 tízezrelék. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon kb. 20000 autista ember él. Ebbõl kb. 8000 aki 10 éves kor alatti életkorú. Az autizmus diagnózisa négyszer gyakoribb fiúknál, mint lányoknál.
Az autizmust mint önálló szindrómát elõször Kanner amerikai pszichiáter írta le 1943-ban. Tõle függetlenül Bécsben, 1944-ben Asperger is leírta az autizmus tünettanát. Kanner fõként súlyosabban fogyatékos, értelmi képességeikben is sérült csoportot diagnosztizált. Asperger pedig viszonylag jó értelmû, enyhébben fogyatékos autista személyeket vizsgált.
Az autizmus olyan fejlõdési zavar, melynek fontos sajátossága, hogy az érintettek értelmi és egyéb képességeik tekintetében rendkívül széles skálán helyezkednek el, vagyis nagy a valószínûsége annak, hogy Kanner és Asperger ugyanazon fogyatékosság különbözõ formáit találta meg, melyet ma a pervazív fejlõdési zavarok (PDD) közé sorolnak (DSM IV., IDC-10). A pervazív szó azt jelenti, hogy a zavar az egész személyiséget érinti.
A súlyosan autista gyerekek olyanok, mintha üvegbúrába lennénk bezárva. Ezért a zárt üvegbúrán repedést találni, azt bõvíteni, esetleg újabb hajszálrepedéseket kialakítani a gyógypedagógiai teljesítmények legmagasabb csúcsa.

TÜNETEK, DIAGNÓZIS

Az autizmus különbözõ formáit Lorna Wing (1987) a következõ típusokba sorolta a viselkedések alapján, fõ szempontul a szociális kapcsolatteremtés zavarát választva:

· izolált típus: nem beszél, vagy ha igen, akkor sem használja a beszédet kommunikációs céllal, a szociális környezetrõl nem vesz tudomást, mozgásos bizarrériák jellemzik, prognózisa a legrosszabb.

· passzív típus: szociálisan passzív, nem kezdeményez, de közeledést elfogad, viszonylag jó értelmû. Ezen típusba tartozó autisták fejleszthetõsége a legjobb.

· bizarr típus: furcsa szereotíp, inadekvát módon gyakran kezdeményez kapcsolatot, viszonylag jó nyelvi készségek és intelligencia jellemzi.

Az érintett személyek életük során átkerülhetnek más csoportba. Az autizmus spektrumába tartozó állapotok lényege a szociális kapcsolatteremtés zavara, valamint a gondolkodás, fantázia, kommunikáció fogyatékossága.
Jellegzetességük, hogy az autista személyek nehézségekkel küzdenek saját és mások mentális állapotának, érzelmeinek, szándékainak megértésében. A fogyatékos énkép, önismeret, a mások felé irányuló empatikus készségek hiánya, a kommunikáció nehézsége, mind a szociális készségek sérülésére utalnak. A kommunikáció zavara a verbális és nonverbális területekre egyaránt vonatkozik.
Az autista emberek kb. 50%-a nem tanul meg beszélni az élete során, s beszédet csak korlátozottan érti. A beszélõ autisták is kommunikációs nehézségekkel küszködnek, sõt a jó képességûeknek is problémáik vannak ezen a téren. A beszédük gyakran nem kommunikatív, elõfordul a késleltetett echoália is. Hiányzik náluk a szimbolikus játék, hiszen ahhoz olyan magas gondolkodási készségek szükségesek, melyek túllépnek a közvetlen észlelésen, a dolgok szó szerinti értelmén. Az eddig felsorolt legfontosabb tünetek mellett vannak úgynevezett járulékos tünetek is, melyek a következõk:
A szenzomotoros készségek károsodásai, evéssel, ivással, alvással kapcsolatos zavarok, szokatlan érzelmi reakciók és viselkedésmódok.
Autista személyeknél gyakran megfigyelhetõ, hogy túl érzékenyek a külsõ ingerekre, vagy ellenkezõleg, nagyon magas az ingerküszöbük. Vannak, akik nem bírják elviselni azt, hogy megérintik õket, másoknak mintha nem lenne fájdalomküszöbük. A leírt tünetek rendkívül változatosak, az érintett személyek élete során ezek megváltozhatnak, enyhülhetnek vagy súlyosbodhatnak.

Az autizmus változatos tünetei közül a legszembetűnõbbek az angol Nemzeti Autista Szövetség plakátja nyomán:

1. Közömbösen viselkedik.
2. Nem játszik gyerekekkel, csak ha a felnõtt erõlteti és segíti.
3. Egyoldalú kapcsolatok, a válaszra már nem figyel.
4. A felnõtt kezével jelzi szükségleteit.
5. Szakadatlanul ugyanarról a témáról beszél.
6. Papagájszerûen utánozza a beszédet.
7. Bizarr viselkedés, például "repkedõ kézmozgás".
8. Indokolatlan nevetés, kuncogás, sírás.
9. A tárgyakat fogdossa, pörgeti.
10. Nem, vagy ritkán néz a mások szemébe.
11. Változások ellen tiltakozik.
12. Fantáziadús szerepjátékok hiánya.
13. Egyes dolgokat nagyon jól, gyorsan csinálhat, de nem olyat, amihez szociális érzék kell.

Az autizmus egyik lényeges jellemzõje az egyenetlen fejlõdésmenet. A különbözõ fejlõdési területeken mutatkozik meg ez az egyenetlenség. Egyes készségek kimagaslóan jók lehetnek, míg más területeken az elmaradás hatalmas lehet. Jók lehetnek az eredmények például a mechanikus emlékezet területén, de a szociális megértést vagy képzeletet igénylõ problémák megoldása nehézséget okoz. Meg kell említeni a kivételesen jó képességeket, elõfordulhatnak a rajzolás, a zene számolás területén. Ez viszont nagyon ritka dolog. Ezek a képességek szigetszerûek, mert nem járnak együtt a többi terület fejlõdésével.
A jó képességek mindennapi életben való alkalmazása szinte mindíg nehézséget okoz, a megfelelõ szociális és kommunikációs képességek hiánya, valamint az autisták merev gondolkodása miatt.
Az autizmus diagnózisát a viselkedés megfigyelésének alapján állítják fel. Az állapot legtöbbször a második és harmadik életév között válik felismerhetõvé, amikor a normális fejlõdés során kialakulnak azok a funkciók, melyek az autista gyermekeknél sérültek (pl. változatos játék, megfelelõ reakció ismerõs és idegen emberekre, a beszéd kommunikációs célú használata).
A diagnosztizálással kapcsolatban el kell mondani, hogy országosan az 1989 óta mûködõ Autizmus Kutatócsoport az a szakmai centrum, amely az autizmus diagnosztizálásában a legkiemelkedõbb. Címük: Autizmus Kutatócsoport, 1089 Budapest, Delej u. 24-26. Telefon: (1) 210-4363. Fax: (1) 314-2859.

Magyarországon huszonnégy olyan speciális, autista gyermekeket fejlesztõ csoport mûködik jelenleg, amely az Autizmus Kutatócsoport Országos Pedagógiai Hálózatának tagja. Ez azt jelenti, hogy a kutatócsoport szakmai segítséget (szakemberképzés, szakanyagok, információk, tanácsok adása stb.) nyújt a gyógypedagógusoknak az autista gyermekek képzésében, az általuk diagnosztizált gyerekek fejlesztésének meghatározásában.
A Miskolcon mûködõ Autista Iskola (amely a 48. Sz Általános Iskola Tagiskolája) is ennek a pedagógiai hálózatnak a tagja. Bátran mondhatom, hogy a tagiskolában dolgozó gyógypedagógusok - az Autizmus Kutatócsoport által szervezett speciális tanfolyamok és vizsgák, valamint a tudományos nemzetközi konferenciákon való részvétel eredményeként Borsod-Abaúj-Zemplén megye legjobb szakembereivé váltak az autista gyermekek speciális pedagógiáját tekintve.
A hat év alatt számos fõiskolai és egyetemi hallgató, valamint gyógypedagógiai asszisztens töltött itt egy-két hét gyakorlati idõt. Ez nagy mértékben segíthette tanulmányaikat. A jövõben is szeretettel várjuk az érdeklõdõ hallgatókat és minden szakembert.

A PEDAGÓGIAI FEJLESZTÉSLEHETÕSÉGE

A diagnózis felállítása után az érintetteknek speciális fejlesztésre, és az esetek többségében egész életen át tartó támogatásra van szükségük. A korszerû ellátás hazánkban kezdeti stádiumban van. A tanköteles korú autista gyermekek speciális ellátására van esély napjainkban, hiszen a Közoktatási Törvény már tartalmaz az autista tanulókra is vonatkozó paragrafusokat.
Az 1993. évi LXXIX. (az 1996. évi CXXI. törvénnyel és az 1996. évi LXII. törvénnyel módosított) Közoktatási Törvény 6. paragrafusa szerint "minden gyermek tanköteles" és joga van ahhoz, hogy állapotának, személyes adottságának megfelelõen, megkülönböztetett ellátásban részesüljön..." (10. § 3. bekezdés)
A törvény az autizmust, mint pervazív fejlõdési zavart, a más fogyatékosságok kategóriájába sorolja (121. § és a 18. a. bekezdés), és meghatározza az autista gyermekek oktatási feltételeit (pl. 30. § és 52. § 5. e. bekezdés). A törvényi feltételek tehát már adottak, de a gyakorlatban még sokszor a szülõk és a szakemberek hatékony közbenjárásán múlik, hogy egy városban megvalósul-e a szakszerû ellátás.

AZ AUTISTA ISKOLA MEGALAKULÁSA MISKOLCON

1992 októberében az érintett szülõk, az Autizmus Kutatócsoport, Miskolc Város Önkormányzatának összefogásával létrejöhetett, akkor még a 10. Sz. Általános Iskolához csatolva gazdaságilag, az Autista Tagiskola. 1994 szeptemberétõl a 48. Sz. Általános Iskolához (ahol enyhe fokban értelmi fogyatékos gyerekek oktatása folyik) tartozik.

Az Autista Tagiskola helyileg a 11. Sz. Bölcsöde egyik megüresedett szárnyában kapott helyet. Kezdetben hat autizmusban szenvedõ gyermek fejlesztése indult el. Jelenleg, a hatodik tanévünkben már huszonnégy gyermek fejlesztése folyik ugyanakkora területen. A helyiséget kinõttük, a gyermekek zsúfoltan vannak. Remélhetõleg a közeljövõben a Miskolci Önkormányzat segítségével megoldódik majd ez a probléma.
Amenyiben nagyobb helyre költözünk, lehetõség nyílik arra, hogy a felvételre váró gyerekeket is beiskolázzuk. Jelenleg négyen várnak felvételre, s a minél elõbb elkezdett speciális képzés elõsegíthetné az autizmusból eredõ hátrányok csökkentését, módosítását.

AZ AUTISTA TAGISKOLÁRÓL

Iskolánkban huszonnégy, autizmusban diagnosztizált gyermek fejlesztését végezzük. Tizennyolc a fiú- és hat a leánytanulóink száma. Négy gyógypedagógus, négy pedagógiai asszisztens egy kisegítõ és három közhasznú dolgozó látja el a feladatokat. Az autista gyermekek speciális fejlesztésének három egymásra épülõ szakasza van. A gyermek fejlesztését minden esetben az elsõ szakaszban kell kezdeni. Az egymásra épülõ szakaszok idõtartama elõre nem meghatározható. A fejlesztés üteme és a tanuló továbblépési lehetõsége, illetve kimenet a következõ szakaszba, függ a fejlõdés mért eredményeitõl. A szakaszoknak megfelelõen három csoport mûködik nálunk, habilitációs csoport, elõkészítõ és iskolás csoport.

Elsõ szakasz:
habilitációs csoport

Célja: az elemi adaptív viselkedések kialakítása. A szociális és kommunikációs készségek célzott fejlesztése. A sztereotíp és inadekvát viselkedések kialakulásának lehetséges visszaszorítása. Megfelelõ vizuálisan alátámasztott, speciális környezet kialakítása. Speciális eszközök és rutinok kialakítása.

FEJLESZTÉSI TERÜLETEK

Kommunikáció és szociális viselkedés

· beszéd elõtti, csecsemõkornak megfelelõ gesztusok és mimika kialakítása

· a szociális kapcsolatteremtés elemeinek tanítása (pozitív megerõsítéssel, jutalmazással)

· beszéd, vagy ennek kialakulásának hiányában alternatív kommunikáció használatának tanítása

· a tanítási helyzetekben szükséges elemi szociális viselkedés kialakítása

· kommunikációs eszközök használatának tanítása (nem kizárva az olvasást, beszédfejlesztést)

Fejlõdési funkcióelmaradások, önkiszolgálás

· alapvetõ készségek kialakítása (megfelelõ étkezés, szobatisztaság, tisztálkodás, öltözködés)

Kognitív fejlesztés

· elemi ismeretek és fogalmak

· elemi logikai mûveletek és összefüggések tanítása

· szociális kognitív készségek kialakítása struktúrált keretek között (pl. játék-, használati eszközök célszerû használata)

· az általánosítás képességének fejlesztése

· az elsajátított készségek önálló használatának tanítása

· a megtanult készségek alkalmazása más összefüggésben

Viselkedésproblémák kezelése

· a viselkedésproblémák megelõzése

· alternatív viselkedések kialakítása

· meglévõ viselkedésproblémák kezelése

Második szakasz,
elõkészítõ csoport

Célja: az elsajátított ismeretek bõvítése és minél aktívabb részvétel az iskolai, otthoni és iskolán kívüli környezetben.

FEJLESZTÉSI TERÜLETEK

Az elõzõ szakasz feladatai bõvülnek az alábbiakkal:

· képességek szinten tartása az önállóság fejlesztésével

· szociális, kommunikációs, kognitív fejlesztés

· a munkára és tanulásra nevelés megalapozása

· az önellátás körének bõvítése

· házimunkára nevelés

Harmadik szakasz,
iskolai csoport

Célja megalapozni a felnõtt korban egyénileg eltérõ maximális szintû adaptációt, önállóságot és munkavégzõ képességet.

FEJLESZTÉSI TERÜLETEK

Az elõzõ szakasz területei bõvülnek az alábbiakkal:

· képességek szinten tartása, fejlesztése

· tantárgyi ismeretek

· önszervezés, önállóság, szociális integráció

· munkára nevelés, pályaorientáció

A NAT ALKALMAZÁSI
LEHETÕSÉGE TANULÓINKNÁL

Az autisztikus tanulók csoportja rendkívül heterogén. Ez igaz általánosságban és igaz a Miskolcon és környékén élõ autista gyerekekre egyaránt. Ezért a tanulók nagy részére nem alkalmazható a NAT követelményrendszere.
Számukra a mûveltségi területek helyett fejlesztési területek kijelölésére kerül sor. A pedagógiai fejlesztés harmadik szakaszában a NAT a minimális követelményektõl rugalmasan, egyéni eltérésekkel alkalmazható.
A NAT egyes életkori szakaszaihoz rendelt minimális követelmények idõtartamát szükség esetén egyénenként ki kell tolni. Osztályfokok elkülönítése csak tantárgyanként és egyénileg lehetséges. A tananyagot mennyiségi és minõségi szempontból módosítani és redukálni kell, az autisztikus tanulók fejlettségi szintjének megfelelõen. A sajátos, egyéni eltéréseket az egyéni fejlesztési tervekben dolgozzuk ki. A tananyag elsajátításához speciális módszerek és eszközök szükségesek.

AZ AUTISTA TANULÓK INTEGRÁCIÓJÁRÓL

Az integráció csak akkor indokolt, ha egyértelmûen az autista gyermek javát szolgálja. Ennek megítéléséhez az alábbiakban felsoroltak mérlegelése feltétlenül szükséges. Az integráció lehetõsége elsõsorban a harmadik szakaszban nevelt tanulók egy részére lehet reális.

Az integráció feltételei:

· A tanuló részérõl átlagos vagy átlag feletti intelligencia. Enyhe autisztikus fogyatékosság, minimális viselkedésproblémák.

· A családtagok részérõl maximális együttmûködés a szakemberekkel, a gyermek intenzív támogatása.

· Az iskola részérõl a speciális módszertanban jártas pedagógus szükséges. Jól elõkészített, egyénre szabott tervezés, speciális eszközök, módszerek és környezet.

· A befogadó gyermekcsoport megfelelõ felkészítése.

· Szakértõi csoport, akik a szülõket és a pedagógusokat szükség szerint, folyamatosan ellátják szakmai tanácsokkal.

· Az integrált gyermek legyen elégedett az iskolai élettel, nagyon fontos, hogy jól érezze magát.

A fentiek megléte esetén is a fokozatosságot mindíg figyelembe kell venni. Elõfordulhat, hogy szükséges egyes tantárgyakból felmentést kérni, vagy tananyag-csökkentést. Jelenleg egy kislány integrálása van folyamatban nálunk, aki óvodai nagycsoportba fog kerülni. Bízunk benne, hogy tartós lesz integrációja és utána normál általános iskolába kerülhet.

INTÉZMÉNYÜNK MÛKÖDÉSÉT
MEGHATÁROZÓ TÉNYEZÕK

A megalakulás óta folyamatosan azon dolgozunk mi, az Autista Tagiskolában dolgozó gyógypedagógusok és pedagógiai asszisztensek, hogy a legjobb, leghatékonyabb és legeredményesebb autizmus-specifikus pedagógiai fejlesztést adjuk a hozzánk járó autista gyermekeknek. Fontos számunkra emellett, hogy fogyatékosságuk mértékét is figyelembe véve, a lehetõ legegészségesebben élhessenek testi és lelki értelemben egyaránt.
Minden gyermek számára szeretnénk biztosítani az optimális intellektuális és érzelmi fejlõdést, illetve egy olyan személyiségszerkezetet, amely alkalmassá teszi, hogy jobban beilleszkedhessen a társadalomba.

Miközben békében és harmóniában él önmagával és környezetével.
Fontosnak tartjuk a minél korábban megkezdett fejlesztést annak érdekében, hogy az autizmussal együtt járó tüneteket, viselkedésproblémát a lehetõségekhez mérten csökkenthessük. Szeretnénk elérni a gyermekek énképének kialakítását, amely az autizmus esetében nagyon nehéz feladat. Célunk, hogy a speciális terápiás foglalkozások folyamatos alkalmazásával (szenzomotoros fejlesztõ terápia, zeneterápia, játékterápia, kézimunka, házimunára nevelés, úszás, bábterápia, számítógépes ismeretek stb.) az egyénenként elérhetõ legmagasabb fejlettségi szintet érhessük el, csökkentsük a szociális kapcsolatteremtési zavart, amely az autizmus vezetõ tünete. Fontos számunkra, hogy segítséget nyújtsunk minden szakmai tudásunkkal és emberi érzéseinkkel, empátiával és õszinte szeretettel, hogy kilépjenek abból az öntörvényû, bezárt világból, amelyben élnek. A környezethez való pozitív érzelmi viszony kialakítása, a növény- és állatfajok megbecsülése és megismertetése pedig alapfeltétele annak, hogy hosszadalmas fejlesztõmunka eredményeként az emberi kapcsolatokat és érzelmeket is elfogadja maga körül, valamilyen szinten.

TERÁPIÁS FOGLALKOZÁSAINKRÓL

Szenzo-motoros fejlesztõ programunkban

három nagyon fontos részterület fejlesztését végezzük.

FINOMMOTORIKA FEJLESZTÉS, melynek célja a megfelelõ szem-kéz koordináció kialakítása, amely alapja a megfelelõ ceruzafogásnak is.

NAGYMOZGÁSOK FEJLESZTÉSE, melynek legfontosabb célkitûzései a következõk:

· A torna, a mozgásos játékok fejlesszék a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás).

· Fejleszteni a testi képességeket, mint az erõ, ügyesség, gyorsaság, állóképesség.

· Kedvezõen befolyásolni a gyermeki szervezet növekedését, teherbírását és az egyes szervek teljesítõképességét.

· Egészséges életmódra nevelni, megfelelõ kondíciót biztosítani a mindennapi feladatokhoz.

· A mozgáskultúra fejlesztése mellett segíteni a térben való tájékozódást, valamint a személyiség akarati tényezõinek alakulását.

A kiscsoportos mozgásfejlesztés keretein belül lépéseket teszünk arra, hogy a mozgás, a sport az együttes cselekvést, a társas kapcsolatokat megkönnyítse számukra.

A TESTI TUDATOSSÁG ÉS UTÁNZÁS területén a legfontosabb, hogy az autizmusban szenvedõ gyermekek elõször saját, majd mások legfontosabb testrészeit meg tudják mutatni, illetve megnevezni. Mindezt tükör segítségével végezzük, az utánzás módszerével. A felnõtt segítségével egyéni foglalkozás keretében érjük el a legjobb eredményeket ezen a területen.

Zeneterápiás foglalkozásainkról

A zeneterápiás foglalkozásoknak két típusa van, az egyik az aktív zenélés, a másik a passzív zenehallgatás.
Az aktív zenélés legtöbbször kétszemélyes kapcsolatban, illetve kiscsoportos formában történik. A gyerekeknek alkalmuk nyílik a legkülönfélébb zeneeszközök kipróbálására (triangulum, furulya, dob, cintányér, szintetizátor stb.). Több autista gyermek esetében a zenélés a szociális kapcsolatteremtést elõsegíti, viselkedésproblémáit csökkenti, aktívan és érdeklõdéssel részt vesz benne. Színkotta segítségével egyszerû dalokat is képesek megtanulni.
A passzív zenehallgatás (természetesen megfelelõen kiválasztott zenemûvek esetén) kedvezõen hat nemcsak viselkedésükre, hanem sokszínû érzelmi megnyilvánulást is eredményezhet.

Játékterápiás foglalkozás

Az autizmus vezetõ tünete a szociális kapcsolatteremtés zavara, és ez szembetûnõen megnyilvánul az autista gyermek játéktevékenységében is. Ép gyermeknél szinte észrevétlenül alakul ki négy-ötéves korra a szerepjáték és a csoportos játék. Az autista gyermekek legtöbbször a játékokat céljának nem megfelelõen használják. Például sorba rendezik, geometriai alakzatokat raknak ki belõle, szagolgatják, nézegetik, ütögetik stb. Meg kell õket tanítani arra, hogy hogyan kell játszani az egyes játékokkal és arra is, hogy valakivel együtt játszani sokkal nagyobb öröm, mint egyedül, elszigetelõdve mindenkitõl.

A kézimunka vagy más néven vizuális nevelés

Az egyik legnépszerûbb tevékenységi forma autista gyermekeink körében. Nagyon sok gyerek szívesen gyurmázik, fest és dolgozik színes papírokkal.
Több gyermekünk esetében a rajzolási, festési készség az a szigetszerû képesség, amely képességei közül magasan a legjobb.

A gyerekek egy részét öröm tölti el, ha valami apró tárgyat barkácsolhat a felnõttek segítségével (pl. szélforgó, karácsonyfadísz, zászló, textilkép, ajándéktárgy stb.) Van olyan gyermekünk, aki bámulatos gyorsasággal rajzolja le a mesékben látott, számára fontos szereplõket (Süsüt, Pingut, Pöttyöt, Fehér Agyart stb.).

Házimunkára nevelés

Nagyon fontos terület a fejlesztésben, mert szeretnénk, hogy az autista gyerekek eljussanak ezen a téren olyan szintre, hogy alapvetõ, de ugyanakkor nem túl bonyolult konyhai mûveleteket elvégezzenek. Például a következõket:
Egyszerû terítési feladatokat, önállóan tudjon kenyeret kenni, kancsóból önteni a pohárba, asztalokat letörölni, terítéket leszedni, vizet engedni a csapból, egyszerû ételeket elkészíteni stb. Ezek nagyon könnyûnek tûnõ feladatok, de akik jól ismerik autista gyermekeinket, azok tudják, hogy ezek megvalósítása nagyon nehéz feladat.

Úszás, mint terápiás foglalkozás

Az úszás rendkívül jó hatással van az autista gyermekekre. Heti egy alkalommal rendszeresen járnak a gyerekek a GYEK-uszodába, ahol úszóedzõ irányítja a terápiás foglalkozásokat. Az úszás gyerekeink egészségügyi célú habilitációját és rehabilitációját is szolgálja, javítva mozgáskultúrájukat és ellenállóképességüket is. Csökkenti a szociális kapcsolatteremtés zavarát.

Bábterápiás foglalkozások

Egy hónapja nyílt lehetõségünk, hogy bevezessük autista gyermekeinknél a bábterápiás foglalkozásokat. A Közoktatási Modernizációs Alaphoz benyújtott sikeres pályázatunkon nyert összeg segítségével tudtuk ezt megvalósítani. Már a korábbiakban is olvastunk arról, hogy a báb segíthet autista gyermekek kommunikációjának fejlesztésében.

Elképzeléseinket is felülmúlta az a tény, hogy a gyerekek többsége aktívan bevonható ezekbe a foglalkozásokba. Megfigyeléseink szerint az egyébként feszült gyermekeink oldottabbak lesznek, könnyebben megnyilvánulnak, többet beszélnek a bábozás során.

Számítástechnika az autista gyerekek fejlesztésében

Az 1997. év végén, szintén egy sikeres pályázati munka eredményeként (a Soros Alapítvány támogatásával) számítógépet tudtunk venni, mely a jobb képességû autista gyerekek hatékonyabb fejlesztését szolgálja majd. A számítógép nemcsak az értelmi fejlesztést, hanem a kommunikációs deficit csökkentését is elõsegítheti.

Összefoglalva: terápiás foglalkozásaink mind azt szolgálják, hogy az autista gyermekeink egyéni képességeinek maximumát a felszínre hozhassuk. Ezáltal fokozzuk az értelmes, hasznos tevékenységek idõtartamát és lehetõségét, ugyanakkor csökkentsük az értelmetlen, sztereotíp, bizarr megnyilvánulások, viselkedésproblémák mennyiségét. A szociális kapcsolatteremtés deficitjének csökkentésében hatékonynak bizonyultak ezek az eljárások, ezért ezek továbbfejlesztése fontos számunkra.

ALAPÍTVÁNYUNK MEGALAKULÁSÁRÓL

Tagiskolánk gazdaságilag a 48, Sz. Általános Iskolához tartozik, amely enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekek fejlesztését végzi.
1997 tavaszán létrehoztuk alapítványunkat, hogy a tagiskola mûködési feltételein, speciális eszköztárán javítsunk.

Autista Gyerekek Oktatási Alapítványa
3526 Miskolc, Huba út 46.
OTP 11734004-20427232
Adószám: 18424490-1-05

A kuratórium elnöke: Gécziné Szentesi Julianna gyógypedagógus
A kuratóriumban gyógypedagógusok és szülõk egyaránt jelen vannak.
Alapítványunknak több önkéntes segítõje is van, akik köszönetet érdemelnek munkájukért.

Alapítványunk legfontosabb célkitûzései a következõk:

· Szeretnénk az autizmusban szenvedõ tanulóink érdekeit képviselni minden fontosabb fórumon. Fontos számunkra, hogy az autizmussal kapcsolatos felvilágosító munkával elérjük az autista gyermekek esélyegyenlõségének javítását.

· Pályázatok megírásával, támogatók keresésével szeretnénk biztosítani az autista gyermekek számára leghatékonyabb eszközöket és terápiás lehetõségeket.

· Támogatjuk a helybõvítés lehetõségét, mivel egyre zsúfoltabb a gyerekek elhelyezése a jelenlegi területen.

· Szeretnénk elérni, hogy valamennyi autizmusban diagnosztizált gyermek Miskolcon és környékén speciális ellátásban részesülhessen.

· Terveink között szerepel szakmai jellegû tanfolyamok szervezése nemcsak szakembereknek, hanem az érdeklõdõ szülõknek is.

Köszönettel tartozunk mindazoknak, akik támogatták anyagiakban vagy más módon alapítványunkat. Így hozzájárultak az autista gyermekek oktatási feltételeinek javításához. Köszönetet érdemelnek azok a szülõk és pedagógusok, akik bármilyen formában támogatást nyújtottak iskolánknak.

UTÓSZÓ

Péter második gyermekként született a családba. Nagyon vártuk õt. 13 hónapos koráig teljesen olyan volt, mint bármelyik kisbaba. Akkor történt, hogy befulladt, és kórházba került. Amikor kikerült a kórházból, azt vettük észre, hogy teljesen másként viszonyul hozzánk és az egész külvilághoz. Nem nézett a szemünkbe, a késõbbiekben is úgy hajtotta végre az utasításainkat, hogy ránk sem nézett. Beszédfejlõdése megállt. Idegenekkel szemben úgy viselkedett, mintha süket lenne teljesen, nem vett róluk tudomást.
Még nem volt egészen három éves, amikor Dr. Gerõ Zsuzsa diagnosztizálta, hogy nagy valószínûséggel Péter kora gyermekkori autizmusban szenved. Lakóhelyünkön szerencsére befogadta, ameddig lehetett, a normál óvoda. Hatéves korában speciális gyógypedagógiai óvodába került, ahol értelmi fogyatékos gyerekek voltak.
Az ottani óvónõ világosított fel bennünket, hogy Miskolcon van speciális Autista Tagiskola. Az Autizmus Kutatócsoport Budapesten megerõsítette szakvizsgálatával az autizmus tényét és azt, hogy õk is az Autista Tagiskolát javasolják Péter megfelelõ fejlesztéséhez.
Beszédfejlõdése szépen alakul. Második tanévét tölti az iskolás csoportban, ahová minden reggel nagy örömmel érkezik. Itt lehetõség nyílik arra, hogy állandó felügyelet és irányítás mellett egyéni képességeinek megfelelõen sajátítsa el az olvasás, írás, számolás alapjait. Az iskola pedagógusai, dolgozói mindent megtesznek a maximális fejlõdés érdekében. Péter fejlesztése csak ilyen kiscsoportos foglalkozás keretében lehetséges, ahol a tantárgyi ismereteken túl lehetõség van a tájékozódás, az önkiszolgálás, a munkavégzés, a kommunikáció, a szociális készségek fejlesztése is.
Én csak hálás lehetek, hogy ez az iskola létezik és mûködik.

Singlárné Dunka Ida
szülõ

Támogatóink:

Single Product Kft., Mol Rt., Wis Rt., Soros Alapítvány, Közoktatási Modernizációs Alap, Az Emberért és Miskolcért Alapítvány, Adeptus Kft., Ortopán Kft., Stollwerk Budapest, Dr. Jankovich Gyuláné, Malév Rt., Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Tanácsa, Dunex Kft., Ökomenikus Szeretetszolgálat, Máltai Szeretetszolgálat, Közép-európai Nemzetközi Bank Rt., Rimán János önkormányzati képviselõ úr, Szentesiné Szilágyi Gabriella önkormányzati képviselõ úrhölgy, Dr. Csiba Gábor önkormányzati képviselõ úr, Nyulászy Istvánné önkormányzati képviselõ úrhölgy, Nyakó István önkormányzati képviselõ úr, Orosz Lajos önkormányzati képviselõ úr, Szûcs Erika önkormányzati képviselõ úrhölgy,
Dr. Bistei Attila önkormányzati képviselõ úr, Káli Sándor alpolgármester, önkormányzati képviselõ úr, Nyírõ Pál önkormányzati képviselõ úr, Barna István önkormányzati képviselõ úr, Feledy Péter önkormányzati képviselõ úr, Párkányi Zsolt önkormányzati képviselõ úr, Varga Zoltán önkormányzati képviselõ úr, Horváth Ottóné önkormányzati képviselõ úrhölgy, Lion Klub, Miskolc

(*) A kiadvány megjelenése óta eltelt idõben az iskola és az alapítvány címe megváltozott, mivel az iskola az 1998/99. tanévet már új helyen kezdte. Az új cím: Miskolc, Görgey út 40. Telefon: (46) 432-892. A 2007/08 tanévet az intézmény új helyen Miskolc, Kassai út 15. alatt kezdte, telefonszám változatlan.